/Félreértettem a dühét 🙆♀/
Gyakrabban megtörténik, mint gondolnád, hogy haragnak/csalódottságnak/elítélésnek éled meg, amit a másik közvetít feléd - mint ahogy ez velem is megesett, pedig egészen más áll a háttérben. Elmesélem Neked a legutóbbi esetet, amire csütörtökön került sor.
Ádámnak most lesz egy fotózása a munkája kapcsán, amiben a segítségemet kérte. A Kollár Ágnes Stúdió, a PR ügynökség és a Self-Love Coach oldalam miatt is számtalan fotózáson vettem már részt és szerveztem már le, hiszen én is sokkal jobban szeretem azokat a fotókat, ahol látom magát az írót, trénert, mint ahol csak szép, de mégiscsak Pinterestes fotókat találok.
Hitelesebb és jobban tudok kapcsolódni ahhoz, akitől a szavak, gondolatok erednek.
Viszont! Nekem pl kifejezetten rontja a jelenlét megélését, ha napi szinten folyamatosan keresnem kell a fotózásra való alkalmat, hogy legyen tartalmam. 🙈 Így egyszerűbb, ha egy időpontban készül több kép egy profi fotóssal - aki Ádámmal ellentétben nem unja meg 3 perc után a procedúrát. 😂
Szóval innen a tapasztalat és emiatt kért meg Ádám is, hogy segítsek Neki.
Csakhogy!
Csütörtökön reggel épp találkozóra tartott, így gondoltam felhívom, hogy konkretizáljuk a hétfői alkalmat. Elkezdtem kérdéseket feltenni, hogy milyen koncepcióban gondolkozik, kit és mikorra szervezett oda, milyen időtartamra tervez.
Erre Ő kb azonnal mérgesen kezdett el válaszolni, mintha zavarnám a kérdésekkel.
Nem értettem. 🤷♀
Mi a gond?
Miért mérges rám?
Így megkérdeztem, de a harag, mintha nem enyhült volna. 😓
Aztán rájöttem: nálam volt a hiba!
Van egy "szervezősebb", nem annyira "feleséges" hangom, amit automatikusan "használtam", hiszen munkáról volt szó.
Ádám pedig ezt úgy értelmezte, hogy én most számonkérem és elmarasztalom, mert nem tud a kérdéseimre válaszolni.
Kb 2-3 percbe telt, amíg átadtam Neki, hogy mi a motivációm a kérdésekkel és rájöttem, hogy mit rontottam el. Észre sem vettem, hogy automatikusan váltottam hangnemet, amit ha nem tőlem hallott volna, akkor fel sem tűnik Neki.
Őszintén?
Többször is majdnem megsértődtem, mert nagyon rosszul esett, hogy így reagál a segítségemre.
Kellett egy kis idő, amíg leesett, hogy a dühe mögött egészen más indok van, mint amit az én kis sértettségbe menekülni vágyó Egó-lányom sugall felém.
Szóval kimondtam, amit érzek és kimondattam Vele is, hogy mi játszódik le Benne. Bocsánatot kértem és innentől kezdve tudtunk valóban hatékonyan beszélni. ❤
Ezért fontos a tiszta kommunikáció.
Ezért kell először ismerned a saját érzéseidet, hogy el tudd különíteni az egód játszámáját és meg tudd hallani, amit a másik valóban mond.
Ha tetszett, köszönöm, hogy megosztod. 🙏
Ölelés, Anna ❤
Már nem bírom ennél jobban és ennél tovább magamban tartani, hogy egy hihetetlenül fantasztikus álmom válik hamarosan valóvá. 😍
Jövő hét hétfőn megosztom a teljes fotót, de kíváncsi vagyok, hogy kitaláljátok-e, mi is készülődik a háttérben! 🙋♀
Már hónapok óta folyik a munka, az elmúlt hétben pedig felgyorsultak az események, így most már Veletek is megoszthatom, hogy milyen csodát álmodtam meg először én és azóta álmodunk róla többen is, hogy megvalósulhasson. ❤
Szóval, Te mire tippelsz? Mi készül? 😍
Ölelés Neked,
Anna ❤
Köszönöm Vekerdy Tanár Úr! ❤️
Volt egy szokásunk Nagymamámmal... Akármikor estem be Hozzá, az ölelés után a következő utam a Nők Lapjához vezetett. Amíg Ő annak ellenére, hogy nem kértem semmit, legalább egy teát főzött nekem (de inkább valami komolyabbat és ehetőbbet, akár akartam, akár nem) én átolvastam Vekerdy úr cikkét - majd átbeszéltük a témát.
Nyáron mindig hiányzott, hiszen olyankor szüneteltek az írásai. Ettől függetlenül a téma maradt. És a beszélgetéseink is, amik sokszor az Ő írásából indult ki.
Mamikámmal mindenről tudtam beszélni és végtelen boldogsággal tölt el, hogy egy alkalmat sem hagytam ki.
Még mindig meg tud lepni, hogy mennyi mindent adott át nekem, amit anno észre sem vettem. Például a kristályok iránti vonzódását, a spiritualitás iránti nyitottságát vagy épp Vekerdy gondolatai iránti érdeklődését.
Vekerdy tanár úr is ott marad mindenhol, csak szerencsére az Ő írásai az én gyermekeim életét is végigkísérhetik. Hálás vagyok érte, hogy olvashattam és hogy továbbra is velünk marad a könyvei, interjúi által. ❤️🙏🏻
És egy a sok gondolata közül, amit imádok:
“Nevelés voltaképpen nem létezik. Önmagammal azonos, hatékony együttélés van csak. A gyerek úgyis azt veszi le belőlem, aki én vagyok, nem pedig azt, amit prédikálok neki.”
❤️
/Hogyan képezz hidat a negatív és a pozitív gondolkodás között?/
• Alapszituáció:
Tavaly elkaptad az influenzát és sokat mulasztottál emiatt a munkádban. Teljesen kimerültél és nagyon negatív élményként maradt meg benned a betegséged.
Így már előre félsz tőle, hogy idén is át kell menned ezen és ez egy kifejezetten negatív gondolatspirálba húz bele, akárhányszor a hidegre, a télre vagy a betegségre gondolsz.
• Célod:
Tudod, hogy a negatív gondolataid felerősítik annak a valószínűségét, hogy valóban lebetegedj, plusz egyébként is egyre tudatosabban törekszel a pozitív teremtésre, így szeretnéd kizárni a félelmet, hogy a szeretetet választhasd.
Azonban az "egészséges akarok maradni" nem űzik el azonnal a tavalyi emlékeket az elmédből, sőt, még jobban bekapcsolja az Egó-lányod.
• Megoldás:
Részlet Esther és Jerry Hicks A vonzás törvénye című könyvéből
"Rendszerint ez az évnek az az időszaka, amikor elkapom az influenzát.
Idén nem akarom elkapni az influenzát.
Remélem, idén nem kapom el az influenzát.
Úgy tűnik, hogy mindenki elkapja.
Ez azért túlzás, nem mindenki kapja el!
Valójában nagyon sok olyan influenzaszezon volt, amikor én sem kaptam el.
Lehetséges, hogy ez az influenzaszezon úgy jön és úgy múlik el, hogy engem meg sem érint.
Szeretek arra gondolni, hogy egészséges vagyok.
Azok a régi influenzák még azelőtt voltak, hogy megértettem volna, hogy én határozom meg a tapasztalataimat.
Most, hogy megértettem a gondolataim hatalmát, a dolgok megváltoztak.
Nincs szükségem arra, hogy egyáltalán megtapasztaljak bármit, amit nem akarok.
Lehetséges számomra, hogy olyan irányba tereljem a gondolataimat, amiket meg akarok tapasztalni.
Tetszik az a gondolat, hogy olyan dolgok felé terelem az életemet, amit meg akarok tapasztalni."
• Összegzés:
Amiben én is hiszek és követek, hogy a negatív gondolatok nem kell elfedni rózsaszín csillámporral, hanem el kell ismerni a jelenlétüket. Vannak, természetes és emberi, hogy léteznek és felbukkannak az elménkben.
Ahelyett, hogy elnyomnánk őket, jelszóval, hogy "én márpedig pozitívan gondolkozok", inkább fogadjuk el őket.
Innen kiindulva pedig apró lépésekkel hidat tudunk képezni a negatív és pozitív érzelmek között
- anélkül, hogy hülyének néznénk saját magunkat. 😉
A Self-Love Clubban ebben a hónapban a Bőségtudat kapta a főszerepet, jövő héten ezzel kapcsolatosan lesz egy nagyon izgalmas feladatuk is. 😍
Neked mi a véleményed róla?
Tisztán értelmezhető a levezetett gondolatmenet?
Szeretettel ölellek,
Anna ❤️
Self-Love Coach, a Modern Istennők Kézikönyvének írója és a Self-Love Club alapítója
➡ ÖNISMERETI RUTIN CSEKKLISTA 🧘♀
kollarannacoach.hu/onismereti-rutin-csekklista/
/Néha nehezebb kimondani, amire vágyunk, mint.../
Ma Anyukám, Kollár Ágnes írását hoztam el Nektek. ❤️
Az én örök Tanítóm, akit sokszor nem is tudok lehivatkozni, hiszen Ő tanított gondolkozni, beszélni, írni, így néha úgy érzem, akkor is idézem, amikor a saját szavaimat osztom meg. 🥰
Olvassátok, szeressétek, csak ajánlani tudom. 🙏🏻
➡️ fb.com/kollaragnestrener/
Ma Ádámmal veszünk fel közös videót az Instagramon feltett kérdéseitek alapján, de hamarosan tervezek egy ‘Kik azok a Kollár-lányok” videót is Anyával és Hugommal Kollár Kata - Harcosképzővel közösen! 😍
Csodaszép hétvégét Nektek! Ölelés,
Anna ❤️Néha nehezebb kimondanunk, amire vágyunk, mint bemenni és rendbe tenni a vállalkozásunkat vagy éppen megforgatni az egész világot.
Néha nehezebb az érzelmeink világában eligazodnunk, mint a számokéban, tényekében vagy a bölcs mondatokban.
Néha nem vágyunk másra, csak hogy szeressenek bennünket szabadon, könnyen, éppen úgy, ahogyan vagyunk.
Néha nem vágyunk másra, csak hogy egy pillanatra álljon meg az élet és hagy merülhessünk el abban, hogy jó, hogy vagyunk.
Az érzéseink világában sokszor bizonytalanabbul mászkálunk, mint amikor felépítünk egy működő rendszert.
És az is igaz, hogy, amíg ezeket ott bent nem tesszük rendbe, kínlódunk csendesen egy személyes magányunkban.
Hiába a célok, tervek.
A kimondott szónak óriási ereje van.
Akár szeretünk vele.
Akár bántunk vele.
A kimondatlan szónak is éppen így!
A kimondatlan érzelmeknek szintén!
Ereje szinte a padlóra küld bennünket.
Szoktam mondani, nem isteneknek születtünk, csak tündér, ragyogó Embereknek, akik csak akkor képesek magukat túl lépni, ha itt bent a boldogság szintünk eléri azt a minimum szintet, amikor azt érezzük, szeretnek bennünket.
Hogy, szükség van ránk.
Hogy, jó, hogy vagyunk:)
Vannak szavak, amelyeket nem lehet eleget mondani.
És nem lehet megunni sem őket:)
Hiszen éltető energiájuktól vagyunk képesek tovább Lépni
Tovább Élni.
Saját életünkben és Vállalkozóként is:)
Így minden vágyam ezt a 3 napos Szabadságot megélni még sok-sok ragyogó, adó Emberrel, hogy lássa, hallja, érezze, hogy aztaaaa mennyi csodálatos jó dolog van már mögötte,
benne,
és még előtte:))
Csodálatos szép napot,
ölelés, Ági
