Erdős Ágit tavaly februárban ismertem meg személyesen, Pongor-Juhász Attila 3 napos Agytröszt tréningjén. Mint segítő coach és sikeres vállalkozó vett részt a képzésen és segített minket abban, hogy választ adjunk az örök kérdésre: „mit is akarsz valójában”? Szerencsés voltam, mert az Ő asztalához kerültem és azonnal éreztem, hogy igazi példakép. Olyan lélek, akinek egyszerűen jó a közelében lenni, mert átragad Rád is az életszeretete, a mélyről fakadó pozitivizmusa és a kitartása. Nem véletlen, hogy Őt választottam első interjúalanyomnak a #LégyTEaPélda sorozathoz.
- Mi az első flow élményed gyerekkorodból, amire emlékszel?
Az első flow a rajzoláshoz kötődik. Nem egy konkrét, hanem több ilyen emlékem is van, amikor flowban alkotok. Kislányként egy kicsit visszahúzódó voltam, ami nem azt jelentette, hogy nem szerettem más gyerekekkel játszani, csak időről időre szükségem volt rá, hogy visszavonuljak, és egyedül rajzoljak. Általában az álmaimról, vágyaimról rajzoltam. Ebben mindig megtaláltam a biztonságot.
- Mi volt a válaszod arra a kérdésre, hogy mi leszel, ha nagy leszel?
Az első álmom az volt, hogy mesekönyveket fogok illusztrálni. Ami így visszanézve nagyon vicces, hiszen most itt van a Hétköznapi Csodák Könyve, amit bár nem én illusztráltam, de aktív résztvevője voltam a megalkotásának és kiadásának.
Aztán iskolás koromban szerettem volna építészmérnök lenni, mert egyfolytában házakat rajzoltunk tesómmal. Olyanokat, amilyenekben élni szerettünk volna. Ő nagyon szépen megrajzolta kívülről, én pedig felülnézetből. Egészen hatodikos-hetedikes koromig ez volt az álmom, amíg be nem jöttek a komplexebb, nehezebb matek feladatok, meg a fizika, amiket nem szerettem eléggé.
Majd nyitottam az emberek felé, a rengeteg kamaszkori beszélgetésem által tudtam, hogy velük szeretnék foglalkozni és így a válaszom is változott. Szerettem volna angol, aztán rajz tanár lenni, végül jött a pszichológia és ennél is maradtam az egyetem elvégzéséig.
- Hogyan foglalnád össze a MadeByYou esszenciáját?
A MadeByYou egy olyan hely, ahova az emberek azért járnak, hogy kicsit feldobódjanak, színesebbé tegyék a mindennapjaikat vagy másokét, azáltal hogy festenek valamit másoknak vagy maguknak. A célom, hogy élményt adjak az embereknek, amivel egy kicsit kibillentem őket abból a hangulatból, amiben megérkeznek a MadeByYou műhelyébe. Úgy menjenek el, hogy feldobódottabbak és jobban érzik magukat a bőrükben. Ha nem is hatalmas problémákat oldunk meg (nem is ez a célunk itt), de kibillennek a helyzetükből, a gondolataikból – a visszajelzések alapján ez sikerült is. 🙂
- Akkor jelenleg az álmodat valósítod meg?
Igen! És még nagyon sok másik álmom is épül erre!
Az elindulás első pár évében ezekre nem nagyon jutott idő, hiszen elsődlegesen a fennmaradás, az életben maradás volt a cél. Az elmúlt 2-3 évben viszont már van időnk és kapacitásunk, hogy belefogjuk az új irányokba is. Kicsit többet adjunk az embereknek, ne csak néhány órát, hanem akár napokat, például a táborok során. Aztán jött a könyv ötlete és emellett is csomó minden van a fejünkben, amit szeretnénk megvalósítani.
Ami a legszebb, hogy ezek a célok most már keverednek más emberek álmaival is, nemcsak az én fejemből pattantak ki. A könyvben is van egy idézet erről Hundertwassertől:
„Amikor egyedül álmodsz az csak egy álom. Ha közösen álmodtok, az egy új valóságnak a kezdete.” És én is ezt érzem! Hogy amikor elmondom az álmaimat a csapatomnak vagy a barátaimnak, ők is mindig hozzátesznek valamit. Van, hogy „csak” lendületet, van, hogy új ötleteket, amik igazán életképessé teszik az eredeti gondolatot.
- Mi a jelenlegi legnagyobb álmod?
Nem is tudom, hogy ez mennyire nyilvános… Még friss, alakul a megvalósulása… 🙂 Szeretném az alkotótáboraink hatáskörét még jobban kiterjeszteni, hogy még több embert tudjunk belevonni a kreatív alkotás közösségi folyamatába.
- Elmeséled, hogy hogyan találtál rá a MadeByYou-ra? Szerelem volt első látásra?
Amikor rátaláltam, akkor már volt a fejemben egy halvány elképzelés arról, hogy mit is akarok megvalósítani. Portugáliába jutottam el pár hónapra Erasmus ösztöndíjjal, és ezalatt fogalmazódott meg bennem egy kép, egy elhatározás… Lisszabonban rengeteg időt töltöttem színes csempékkel kirakott kávézókban és hallgattam élő zenét. Zenéjükben elmélyült hosszú hajú fiúk pengették a gitárjaikat, néztem az óceánt, mindenfelől különböző illatok áradtak és az egész életérzés annyira más volt, mint amivel elmentem itthonról.
Kibillentett az akkori helyzetemből. Éppen ötödéves voltam és úgy éreztem, hogy még nem kaptam meg azt a valamit a pszichológiától, amire vártam, pedig már csak egy évem volt hátra. Nem tudtam, hogy visszajöjjek-e ahhoz a fiúhoz, akivel akkoriban együtt voltam. Így mentem el, hogy nem voltam annyira kiegyensúlyozott és ezáltal még erősebben hatott rám ez az új kultúra, a zene, a sok napsütés, a nyelv.
Úgy éreztem, hogy ez az ország megadja nekem a választ arra, hogy mivel is akarok foglalkozni. Hogy megadhassam az embereknek azt az élményt, ami őket is kibillenti a megszokott gondolataikból. A mai napig úgy érzem, hogy nagyon sok mindenre megoldás lehet az élmény – mint nekem is volt Portugália. Új élmény, új kihívások, amikor kipróbálsz valamit, amit addig még soha nem csináltál.
Én a Hétköznapi Csodák Könyvét választottam hála-naplómnak! ♥
Azt éreztem, hogy szeretnék egy olyan kávézót, aminek a falai ki vannak rakva színes csempével, élő zene szól, az emberek, akik felszolgálnak nagyon kedvesek, az egyik irányba nyíló szobában masszázs van, a másikban kreatív műhelyt alakítanánk ki, ahol alkothatsz vagy táncolhatsz – egy ilyen álomkép volt a fejemben. Egy központ, aminek az alapját a kávézó adja, de kis szobák és zugok nyílnak más-más irányba, ahol különböző élmények érnek.
Amikor haza értem elkezdtem megírni a szakdolgozatom, mellette pedig részmunkaidőben dolgoztam egy szexuálpszichológiai rendelőben. ahol ráláttam, hogy hogyan tudod kialakítani az ügyfélkörödet, hogyan vezesd a házipénztárat, vagy hogy akár Te magad is kialakíthatsz egy saját módszert, amit képes leszel bevinni a köztudatba. Ez megerősített abban, hogy az én módszeremnek, élménnyel gyógyítani, változtatni is lesz tere. Csak azt nem gondoltam, hogy ennyire hamar eljön az ideje! 🙂
2 évvel később léptem be először a bécsi MadeByYou-ba. Épp november környékén, a karácsonyi időszakban mentünk be egy – egyébként épp Portugáliában megismert – barátnőmmel, így nagy volt a nyüzsgés. Az emberek alkottak, beszélgettek és egyszer csak jött a felismerés. Nem azonnal, ahogy beléptem, hanem miközben éppen tervezgettem a mintát, hirtelen megállt a kezemben a ceruza és bevillant, hogy ez az, amit én megálmodtam. Azok a színes csempék vannak a falon, az emberek alkotnak, élményt kapnak – és egyszerűen tódultak a gondolatok a fejembe. Igazi flow élmény volt a ráébredés!
- És mikorra valósult meg az ötlet?
2006 novemberében léptem be először a MadeByYou-ba és 2007 júliusában alapítottuk meg a céget. Azt éreztem, hogy ha én nem csinálom meg, megcsinálja valaki más. A bátorságom megvolt hozzá, a tudásom nem, de úgy éreztem, hogy azt közben majd megszerzem. Tudod, engem mindig olyan „álmodozó Ágikának” tartottak, de én tudtam magamról, hogy ha valamit igazán akarok, akkor azt meg is valósítom. És a portugáliai ösztöndíj után mondtam is magamnak, hogy jól van Ágika, szép álmokat szövögettél eddig, de most már itt a megvalósítás ideje! Emlékszem is erre a pillanatra, amikor egy januári hétköznapon a metró mozgólépcsőn állva ezt megfogadtam. Kristálytiszta ez az élmény.
Végül 2008 januárjában nyitottuk meg a MadeByYou-t, mert rengeteg papírt kellett beszerezni, ellenőrzésen kellett átmenni. A bécsiek mindenben megpróbáltak segíteni, átadták az összes engedélyüket, amivel ők rendelkeztek, és csak csodálkoztak, hogy itt mennyivel több mindent kellett elintézni.
Közben az intézkedéssel, papírok beszerzésével rengeteg pénzünk elment, mert fizetni kellett a bérleti díjat és ez egy kicsit félelmetes volt, hiszen egy ideig egyáltalán nem volt bevételünk… csak amikkel hirtelen külön-külön foglalkozni tudtunk. Én angolt tanítottam (még az üzlethelyiségünk tulajdonosának is), a tesóm fotózott. Mindent bevetettünk, hogy ne kelljen feladni a NAGY tervet. 🙂 Ingoványos talaj volt, de hittük, hogy ez változni fog, és beérik a munkánk, küzdelmünk gyümölcse.
- Volt átfedés az alkalmazotti léted és a cég elindítása között?
A cég megalapítása (2007. július) és a rendelő között igen, egy fél évet tervezgettem mielőtt kiléptem volna. Viszont a július és 2008 január közötti időszakot nem tudtam volna megcsinálni úgy, hogy közben valahol alkalmazottként dolgozok.
- Milyen paradigmákkal küzdöttél meg a vállalkozás, cégalapítás kapcsán?
A pénzzel kapcsolatosan volt bennem egy lázadás. A szüleim vállalkozók voltak és volt egy időszak, amikor nagyon jól mentek a dolgok. Nagyon sok mindent sokkal korábban megkaptam, mint a kortársaim és ezt kifejezetten cikinek éreztem, mert tudtam, hogy én nem tettem érte semmit. Nem éreztem, hogy én ezt megérdemelném.
Akárhány alkalommal néztem meg a Hair-t 16 évesen, mindig inkább azokkal tudtam azonosulni, akik hippi módon éltek, nem pedig azokkal a gazdag, de merev emberekkel, akik meghökkent arccal, ijedten nézték az asztalon táncolókat.
Azt kellett magamban helyrerakni, hogy ami ellen lázadok, az nem valami rossz dolgot szimbolizál. Attól, hogy van valakinek pénze, az nem feltétlenül sznob, nem feltétlenül hülye vagy merev. Tudja élvezni az életet, értékes dolgokra is költheti a pénzét, többek között mások támogatására. Van lehetősége arra, hogy ő irányítsa az életét, nem kell más embereknek dolgoznia, ő oszthatja be az idejét és nem mások.
Eltartott egy pár évig amíg erre rájöttem, amíg letisztult bennem annyira, hogy célommá tegyem, hogy a MadeByYou egy profitábilis cég legyen. És az, hogy sok sikeresek vagyunk, nem kell szégyellni.
- Hogy látod, a paradigmáid nélkül gyorsabban haladtál volna?
Talán igen, bár nemcsak emiatt nem haladtam, hanem a tudásom sem volt még meg ahhoz, hogy hamar sikerre vigyek egy céget. Például marketinget csak akkor kezdtem el tanulni, amikor elindultunk. Pénzügyi tervezést szintén.
A hibákból tanultunk rengeteget, plusz a jó példákból és a rengeteg képzésből, amin részt vettünk.
- Milyen szerepe volt az önismeretnek a céged fejlődésének?
Az önismeret nagyon régóta az életem része. De korábban nem gondoltam, hogy a pénzügyi paradigmáimmal például külön kellene foglalkoznom. Akkor tűnt fel, amikor kezdetben nem jöttek a számok és a sikerek, hogy van bennem egy ellenállás.
Több olyan példát láttam hirtelen gazdaggá vált embereknél, hogy megváltoztatja őket a pénz – méghozzá nem egy számomra szimpatikus irányba, így automatikusan ezzel azonosítottam a gazdagságot és lázadtam ellene, hogy valaha is igazán gazdaggá váljak.
Eltelt egy pár év, amíg ezt felismertem és ki tudtam mondani, hogy ha sikeressé is válok, akkor sem így fogom élni az életemet, nem arra fogom elszórni a pénzemet, mint ők.
- Említetted a marketinget. Hogy látod, ha már a cég alapítás előtt fel lettetek volna készülve, azzal meggyorsítottátok volna a folyamatot?
Nem gondolkozok azon, hogy „mi lett volna, ha”, mert azzal hibáztatnám az akkori énemet. A folyamat során sokat tanultam önmagamról, a kitartásról, hogy hogy tartsuk fenn magunkban a hitet és bízzunk abban, hogy ez jó lesz. Mert nagyon sokan nyitottak körülöttünk szendvicsezőt, kávézót és zártak is be. Azt láttam, hogy csak az hiányzik belőlük, hogy kitartsanak még egy kicsit. Egy idő után már nekünk is elfogyott a pénzünk, eladtuk mindenünket, mert hittünk benne, tudtuk hogy meglesz. Csak egy kicsit még ki kell tartanunk.
És persze nemcsak vártunk, hanem mindig újabb és újabb ötleteket valósítottunk meg, hogy becsábítsuk az érdeklődőket, hogy sikerüljön!
- Szerinted lehet valaki 100%-osan felkészült egy első vállalkozása elindításához?
Szerintem nem. Mert sose tudod, hogy milyen kihívásokkal fogsz szembenézni. Lehet, hogy érkezik egy olyan megkeresés, amire még nem vagy felkészülve, de a megrendelő meglátja a cégedben a potenciált. És akkor nem mondasz nemet, hanem megpróbálod teljesíteni. Lehet, hogy olyan papírt kérnek, amit még nem szereztél be. Vagy olyan nyelven kérik a szolgáltatásod, amin Te nem beszélsz. Vagy jön egy új konkurensed, amire igazán nem számítottál.
Szóval nem. És szerintem jobb is, ha az ember nem tudja előre, hogy mik várnak rá. Viszont legyen meg benned az a hit, hogy megoldok mindent.
Természetesen kezdj el felkészülni, és tanulj, de ha megvan a “meg tudom oldani” tudat, van egy támogató bázis mögötted, akkor biztos, hogy sikerre fogod vinni!
- Hiszel a tökéletes munkában?
A tökéletes pillanatban igen. De például egy vállalkozásban, hogy minden pillanatban tökéletes működjön… abban nem. 🙂
- Mit gondolsz az álmodozásról?
Több képzésen jártam, ahol a vizualizálás megkezdése előtt egy órán keresztül arról beszélt a tréner, hogy a felnőttek elfelejtenek álmodozni és, hogy ez vajon miért van. Én meg egyszerűen nem értettem, hogy miről beszél! Van, hogy valaki ezt tényleg abbahagyja? 🙂
Nekem a mai napig örömforrás az álmodozás, feltölt és kitölti azokat az üres időket, amikor éppen nem kell fókuszáltan dolgozni. Ha rossz paszban is vagyok, fel tudom magam dobni azzal, hogy elképzelem milyen lesz majd.
Meg mire megtalálod azt, amit igazán akarsz, addig nagyon sok alternatívát el kell játszanod fejben, hogy tudd, hogy melyik az igazi.
- Hogyan választod ki végül azt, amit meg is valósítasz?
A szívemre hallgatok. Mert ismerem már magam, ha nem akarom igazán, akkor nem fogok mindent megtenni érte. De szerintem mások is így működnek.
Egész életemben úgy éreztem, hogyha valami nagyon fontos számomra, azt úgyis megsúgja a belső hangom. Emiatt az üzleti világban egy ideig nagyon hülyén éreztem magam, egészen addig, amíg Attila (Pongor-Juhász) egyik VIP előadásán egy sikeres vállalkozó megerősített abban, hogy jól gondolkozok. Prezentálta az eredménykimutatásait, beszélt a döntéseiről, majd kijelentette, hogy van, amikor nincs más, csak a megérzésed. És egy jó vállalkozó figyel a megérzéseire.
Amikor már nagyon nem tudok dönteni, akkor vagy megkérdezem a csapatomat, vagy a master mind csapatomat, vagy pedig rámeditálok az adott kérdésre.
- Mi az, amivel motiválod magadat?
Az álmodozással. Olyan színesen és élénken látom magam előtt, hogy megerősíti a hitemet. Ezt másoknak sokszor nem tudom elmagyarázni, de ilyen körforgásszerűen fokozódik a hatása. Álmodozok – hiszek benne, hogy megvalósul – tovább színezem – még inkább megerősödik a hitem.
És, ami előreviszi a folyamatot, hogy ez nemcsak fejben való álmodozás, hanem meg is valósítom apró részletekben. Az, hogy egyik részlet sikerült, további okot ad az álmodozásra, még jobban megszilárdul a hitem és motivál az újabb megvalósításra, plusz megnöveli a magabiztosságomat.
- Vannak kétségeid? Hogyan kezeled őket?
Igen, van olyan, amikor nem érzem elég jónak magam. Olyankor elmegyek futni és közben rájövök, hogy mennyi mindent megcsináltam már. Vagy előveszek egy régi könyvet, ami mindig erőt ad. (Utoljára például Müller Péter Szeretetkönyvére esett a választás.) Átrendezem a bútorokat a lakásban, meditálok, hála-naplót írok, meghallgatom az Alfa-vezér énképemet és álmodozok. 🙂
Volt már olyan is, hogy segítséget kértem, amikor hosszabb ideig voltam magam alatt, és nem tudtam kezelni a saját kétségeimet. Ezt néha nehéznek érzem, a segítségkérést, pedig én automatikusan és örömmel adok. Jártam már coachingra és voltam pszichológusnál is, amikor úgy éreztem, hogy az ő segítségükre van szükségem. És időközben a segítségkérést is elfogadtam úgy, hogy ettől éppen erősebb leszek, nem pedig gyengébb.
- Mi a véleményed a segítő szakmákról? Coachokról, mentorokról, pszichológusokról? 🙂
Azért is mentem pszichológusnak, mert azt gondoltam, hogy vannak olyan emberek, akik nagyon kíváncsiak Rád és jól tudnak hallgatni. Ez olyan jó érzést ad, amitől beindul benned egy csomó folyamat. Az 5 évnek is éppen az volt a tapasztalata, hogy nem az a lényeg, hogy mit mondok, hanem hogy mit kérdezek – mert ez szól igazán a másik emberről.
A segítők akkor tudnak igazán adni, ha jókat tudnak kérdezni, rád tudnak hangolódni. Bár sokszor már a másik ember figyelme is elég. Te mondod a sztoridat, mondod, aztán rájössz, hogy mennyire ingerült vagy, mennyire könnyen megoldható a félelmed, vagy egyszerűen csak kibeszélted magadból, ami benned volt. És mindemellet a közelükben mersz önmagad lenni és ők az őszinte önmagadnak tudnak igazán segíteni.
- Kik a Te példaképeid?
Nincs egy az egyben olyan ember, akivel helyet cserélnék. De példaképem Singer Magdolna, pszichológus, vagy Anyukád (Kollár Ágnes :)) is. Bennük megtaláltam azt, hogy nőként képesek fenntartani az egyesúlyt a vállalkozásukban és megtartani a nőiességüket, a női szerepeiket.
- Nehéz Nőként válalkozni?
Az első tárgyalásokon próbáltam felvenni egyfajta pókerarcot – azt hittem, azt úgy kell 🙂 Aztán idővel rájöttem, hogy a legegyszerűbb, ha önmagamat adom, hiszen végül úgyis két ember tárgyal és így a közös együttműködés során sem éri meglepetés a másikat.
- Hogyan kezeled a kudarcokat?
Van, amin könnyen átlépek, van, ami megingat az önbizalmamban, és van, ami kivált belőlem egy “csakazértis” érzést. De olyan is van, hogy elfogadom, hogy ez csak egy lépés az úton. Tehát, ami az elején kudarc, az a sikeredhez vezető egyik lépcsőfok. Ha dolgozol magadon, akkor fel tudod fogni így is és továbblépsz.
Weiser István, coach mondta, hogy ne a helyzettől várd el a 100%-ot, hanem önmagadtól a helyzetben. 🙂
- Mit javasolnál egy most indul vállalkozónak?
Hogy nagyon sokat tanuljon, méghozzá a folyamat közben. Ne határozza el, hogy most mindent megtanulok és utána elkezdem a vállalkozást, hanem mérje fel a terepet, hogy amit szeretne csinálni arra mennyire van igény, hogyan lehet beárazni, stb. – és utána vágjon bele! Úgyis menet közben fogja meglátni, hogy még milyen tudásra van szüksége, amihez vagy segítségül hív valakit, vagy önmaga megtanulja.
Legyen tudatos a pénzügyekben és tartsa tisztán az elejétől kezdve ezt a területet. A pénzzel kapcsolatban még annyit, hogy készüljön fel arra az esetre is, hogy az első pár évben nem nagyon fog tudni a vállalkozásából kivenni tőkét. Mert lehet, hogy termel, de azt inkább forgassa vissza fejlesztésre, önmaga és munkatársai képzésére.
És! Legyen a vállalkozásával valami nagyobb célja!
- Mit adnál útravalónak az élethez a kislányodnak?
Az a legfontosabb, hogy boldog legyen! Folyamatosan keresse azt, hogy miben leli örömét, mi teszi boldoggá és, ha nem találja meg elsőre, akkor se adja fel!
Csináld azt, amit szeretsz és a siker, majd követni fog! ♥
Erdős Ágnes, a MadeByYou Budapest alapítója
Honlap: www.madebyyou.hu
Facebook: facebook.com/MadeByYouBudapest
- Hétköznapi Csodák Könyve
„Egy könyv, amit Te írsz, ami a Te világodat rejti. A Te gondolataidat, a a Te terveidet, a Te jövődet. Teendőidet, amiket ha elvégzel és kipipálsz, biztosan közelebb kerülsz álmaid megvalósításához. Biztatásképp álcáztuk e könyvet kalendáriumnak…