Magazinok címlapjai, online cikkek milliói és trénerek ezrei harsogják teljes mell szélességgel, hogy úgy fogadd el magad, ahogy vagy. Feltételek nélkül szeresd meg azt a Nőt, aki vagy és akkor majd minden a helyére kerül a világban. Plusz, jutalomként magadhoz vonzod álmaid pasiját, vágyaid karrierjét és mindent, amit csak kívánni tudsz.
Igen ám, de van erre, akár egyetlen példa is, aki egyik pillanatról a másikra minden hibájával együtt képes volt VALÓBAN elfogadni önmagát és aztán megvalósította a bakancslistája minden pontját?
Közben ott áll az ember lánya, aki keresi a kiutat a jelenlegi helyzetéből és egyszerre kap a null-kalóriás diéta felé, hiszen az Instagram-lányok is ezt követik, tervezi meg a heti edzésrendjét, amit már az első nap sem tart be, és igyekszik mindezek mellett – vagy inkább ellenére – eleget tenni az önszeretet felhívásának.
Határidős önszeretet és életmódváltás
Tudom, hogy sokszor érzed úgy, hogy nem hozod ki magadból a benned rejlő lehetőségeket és az önbizalom hiányod miatt, nem mered megélni a pillanatokat, de ígérem, hogy ez a cikk segít lerántani a leplet arról, hogy mi is az elakadásod egyik legfőbb oka. És hidd el, ezekkel az érzésekkel nem vagy egyedül, ahogy az előző részben meg is írtam Neked.
A különféle diéták és edzéstípusok esetében is megfigyelheted, hogy azokat kapja fel a legszívesebben és terjeszti a média a világ minden szegletébe, amiknek könnyen megragadható nevük és záros határidejük van. Például 90 napos diéta, 3 hetes tisztítókúra vagy edzések között a mindentípusú 12 heted edzéstervek (a Google 0,41 másodperc alatt 32.800 találatot dob ki erre a keresésre…).
És hallottál már arról, hogy egy új szokás megalapozásához 21 nap szükséges? Vagy 30? De én olvastam már 42-őt és 60-at is.
Számok, határidők, betartásra váró kész receptek, amiket az ígéretek szerint elég csak szó szerint követni és önbizalommal teli, kockás hasú, csodaNő leszel.
De vajon az önismeretnek és az önbizalom elérésének valóban lehet határidőt adni?
És a határidőn túl mi történik?
Anyukámról tudni kell, hogy általában mindig igaza van, így érdemes hallgatni a véleményére. Éppen ezért, akármikor akarok új edzésformát kipróbálni, amitől természetesen nemcsak belső, de külső változást, formálódást is várok, mindig fülemben cseng a tanácsa: “figyeld meg, hogy néz ki az edző és, ha Te is olyan testet és kisugárzást akarsz magadnak, akkor kövesd, amit mond.”
Mint ahogy az Önbizalom Erősítő Edzőtábor 1. részében olvashattad, én nemcsak az edzőimet, de az összes tanítómat is így keresem meg. Olyanok mellett teszem le a voksomat, akikkel valóban tudok azonosulni. Akik ismerik, hogy milyen érzés a mélyben lenni, hiszen lehet, hogy még mélyebbről indultak, mint én. ÉS! Akik hitelesen képviselik a mondanivalójukat a mai napig is!
És ebben benne is van a mondat második fele, amit a magazinok szalagcímei mindig elhallgatnak.
Az önismeret rögös útja
14 évesen kezdtem el önismerettel foglalkozni hobbiszinten, ami egyet jelentett azzal, hogy faltam a könyveket és egy-egy mélyebb gondolatot megbeszéltem Zitával is, a legjobb barátnőmmel, hogy Neki mi a véleménye. Nem egy komoly felismerésem volt, elsők között a lezáratlan körökkel és azok energia elszívó hatásával kapcsolatban.
De ennél mélyebbre nem mentem.
2011 volt az az év, amikor odáig jutottam, hogy ennyi már nem volt elég. Éppen Londonban töltöttem az Erasmusom a London College of Fashion mester szakán, ahol az egész iskolában összesen 13 Erasmusos diák volt. Bár felső fokú angol nyelvvizsgával mentem ki, mégis hihetetlenül féltem megszólalni, mert aggódtam, hogy nem lesz tökéletes a kiejtésem és a nyelvtanom. Az akkori barátommal pedig olyan szinten megromlott a viszonyunk, hogy inkább már azt kívántam, bár finoman véget érne, mint hogy így szenvedjünk mind a ketten.
Egyedül voltam, az önbizalmam a béka feneke alá került, a jövő képem pedig nem tartott tovább, mint a haza menetel időpontja. Mindeközben hihetetlen nyomás volt rajtam, hogy minél inkább ki tudjam használni a fantasztikus tudást, amit álmaim képzésén megkaphatok. Volt olyan nap, amikor hajnal 5-ig néztem a sorozatokat, csak hogy ne kelljen a valósággal foglalkozni…
Szóóóval nem voltam a toppon semmilyen szinten sem. De ekkor megérkezett az életembe az akkori megmentőm, Brian Tracy!
Őt hallgattam a metrón, a buszon, a Hyde Parkban, a menzán és Ő volt az esti mesém is. Úgy szívtam magamba a gondolatait, mint egy angyali kisszivacs. Azonnal beszereztem egy füzetet és elkezdtem leírni a gyakorlatokat. Elkezdtem megvalósítani minden egyes tanácsot, amit csak kiejtett a száján és kezdtem egyre jobban lenni.
Aztán haza jöttem és visszaestem. Nem is értettem, hogy hova tűnt hirtelen az a lendület és motiváció, amit addigra magamba csepegtettem. Újra összejöttünk az akkori barátommal, visszamentem az akkori egyetemre és vártam, hogy majd csak beérik Brian Tracy hatása, hiszen, ahogy javasolta 21 napon keresztül követtem az utasításait.
Tudod mit csináltam? Meghallgattam újra és végigcsináltam újra, amit mondott. Majd beiratkoztam egy 1,5 éves önismereti képzésre és közben kétszer végighallgattam Louise L. Hayt is. És elolvastam az összes létező könyvet, amit ajánlottak.
Majd 2013-ban újra mélyre kerültem, egy újabb szakítás, egy újabb költözés, az egyetem befejezése és a munkaerő piacra való megérkezésem után. De nem hagytam abba az önismeretet.
Ekkorra már megvolt a saját, ezerszer is letesztelt Boldogság-receptem, és tudtam, hogy a mélypontok egyre rövidebbek. A pozitív megélések időszakai pedig egyre magasabbak, sőt, ekkorra már oda is eljutottam, hogy megismertem a legmagabiztosabb és legboldogabb Énemet – és imádtam!
Tudtam, hogy képes vagyok megvalósítani az álmaimat, mert egyre hosszabban sikerült a belső Istennőm rezgésszintjén maradni. És ez olyan energiát adott, hogy a mai napig sem tud meghátrálásra kényszeríteni, akármilyen akadály is kerül az utamba.
A gondolat második fele
Ezek után meg fogsz lepődni, de arra kérlek, hogy:
Úgy fogadd el magad, ahogy vagy. Feltételek nélkül, teljes szeretettel.
DE! (És ez egy nagyon fontos de, így kiemelem.)
De ennél a pontnál NE ÁLLJ MEG!
Az elfogadás ugyanis csak az alap, egy kiinduló pont, ami semmiképpen sem összekeverendő a ‘maradj is benne a kellemes és biztonságosnak tűnő komfort-zónád kereteiben’ gondolatvilágával. Az elfogadás mindössze egy startvonal, ahonnan rajtolva sokkal gyorsabban és könnyedebben veheted fel a legmagabiztosabb Éned alakját.
A magazinok pedig ezt hagyják ki, és emiatt válnak a címszalagjaik – hogy írjuk azt szépen, hogy orbitális? – óriási, Nők millióit megtévesztő hazugsággá.
Hiszen ezek a Nők nem véletlenül esnek egyik 21 naposból a másik 90 naposba. Érzik, hogy ez nem a teljes igazság és igyekeznek legalább próbálkozni, mert valójában, mélyen legbelül tudják, hogy ez nem az az élet, amit nekik szántak.
És igazuk van.
Akkor most merre tovább?
Tudod miért nem az élethosszig tartó “diéták” és önismereti folyamatok szerepelnek a magazinokban? Mert az senki sem akarná megvenni.
Hiszen milyen ijesztő gondolat már az, hogy örökké csinálni kell valamit?
- Akkor vajon mi a megoldás?
- Hol van az Arany Középút?
- Hogyan ne pánikoljon be az ember lánya, ha egy ekkora folyamatot lát maga előtt egyben – és valaki (én) azt állítja, hogy ezen az élete minden napján dolgoznia kell?
Ne aggódj, az Önbizalom Erősítő Edzőtábornak ez csak a 2. része volt, holnap érkezik a 3. rész, ahol minden kérdésedre és még annál is többre választ kapsz!
Addig is a legnagyobb szeretetemmel ölellek,
Anna ♥
Self-Love Coach és a Modern Istennők Kézikönyvének írója
U.i.: Ha szeretnél értesülni az Önbizalom Erősítő Edzőtábor következő részéről is, akkor kövess Facebookon! 😉
